Bútorjegyek és a konfliktuskezelés

A mai idegbeteg világban mindenkit utolérnek a konfliktushelyzetek, még a Franciaágyakat is. Az viszont nagyon nem mindegy, hogy ellenfelünknek és nekünk magunknak milyen stratégiáink vannak a konfliktuskezelésre. Megeshet-e, hogy a dolog tettlegességig fajul? És kivel nem érdemes ujjat húzni? Íme a válaszaink!

A Rekamié a békét szereti, és a végsőkig higgadt marad. Ez a fegyvere; együttérzően végighallgatja a másik tombolását, majd megkérdezi: ezenkívül szeretnél még valamit elmondani? Ha a vita mégis tovább fajul, a Rekamié akár a tettlegességig is elmerészkedik, persze csak a maga Rekamié módján, például leveszi a kesztyűjét és azzal pofoz meg, ami roppant megalázó. Ha csakugyan megharagszik, az viszont örökre szól.

A Zsúrkocsi az egy tipikus agent provocateur, mestere a konfliktushelyzetek előidézésének, és epedve várja, hogy a másik fél kompromittálja magát. Ha mégsem ez sülne ki az egészből, akkor kereket old, és közben dobálja romlott süteményeket, szitkozódik és kikel magából, de legalább nem várja meg, míg nagyon eldurvul a helyzet. Aki jót akar magának, jóban van a Zsúrkocsival, é soha nem sértegeti.

A Franciaágy inkább megbeszéli a dolgot egy sör, kávé vagy süti mellett, minthogy felemelje a hangját. Roppant higgadt karakter, és nagyon szeretetteljes, soha nem tudna másokat bántani. És nem is akarna. Ha vele kiabálnak, azzal nagyon megbántják, ő pedig előbb fakad sírva, minthogy üssön. Ha férfi, akkor inkább hazamegy. Egyedül szerettei védelmében kel birokra másokkal, de akkor az utolsó csepp véréig küzd.

A Pelenkázóasztalok igen simulékonyak, és szeretik azt mondani, amit a másik hallani akar. Ennél fogva ritkán keverednek konfliktusba, de ha mégis, akkor annak az indokoltnál többször lesz csúnya vége. A Pelenkázóasztalok pofozkodnak, rángatják a másik ruháit, demonstálandó rettentő testi erejüket. Kívülről nézve az ilyesmi leginkább mulatságos, ők azonban a gigászok küzdelmeként élik meg az ilyet, és úgy is adják tovább.

A Szagelszívókat könnyű kihozni a sodrukból, mert mindent magukra vesznek és a legátlátszóbb provokációnak is azonnal felülnek. Konfliktuskezelésük elég széles spektrumot fed le a szimpla visszaszólástól a tettleg bántalmazásig, gondoljuk meg hát alaposan, mit mondunk nekik, és próbáljuk felmárni a testi erejüket is, hiszen ők semmitől nem riadnak vissza. Egy fifikás vagy erős Szagelszívóval ujjat húzni igen hülye játék.

A Járókák tudják, hogy mindennek megvan a maga helye és ideje, valamint azt is, hogy minek mi a következménye. Leginkább a szemet szemért, fogat fogért módszer jellemző rájuk, bár ők maguk viszonylag ritkán tesznek azért, hogy egy konfliktushelyzet tettlegességig fajuljon. Aki viszont keresztbetesz nekik, számítson rá, hogy így vagy úgy vissza fogja kapni a dolgot. Akár évek múlva is, hiszen a Járóka nem felejt.

A Fogasok ezzel szemben a ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel elv szerint járnak el az esetek döntő többségében. Nem alacsonyodnak le arra a szintre, hogy felvegyék a kesztyűt, inkább megpróbálják megmenteni a másik fél lelkét. Ezt egyesek jó néven veszik, míg mások színtiszta provokációnak tudják be, pedig mindenki tudhatná, hogy a Fogasnak nincsenek hátsó szándékai.

Hátsó szándékai a Kutyaólaknak vannak. Amilyen kedves, melegszívű teremtések tudnak lenni boldog békeidőkben, olyan kis genyók, ha összetűzésről van szó. Kétségkívül nekik vannak a leggonoszabb, legalantasabb és legmeglepőbb tervek a tarsolyukban, de szerencsére általában megelégszenek azok kitalálásával, és jót röhögnek önnön aljasságukon. Ha a tettek mezejére lépnek, na ott kezdődik a baj.

A Tolóajtós szekrények régimódi figurák, nem keresik a bajt, inkább belekeverednek. Képzeljük el Piedonét, amint kitör körülötte valami jó kis bunyó, ő viszont nem törődik vele, csak akkor pislog egyet, mikor az első széket széttörik a fején. És akkor kioszt mindenkit. A Tolóajtós szekrény is ilyen; ha törékenyebb alkat, esetleg nő, akkor pedig van mellette valaki, aki ugyanezt megteszi helyette.

Az Éjjeliszekrény általában megvonással büntet. Nem ad zsebpénzt, nem ad puszit, nem ad semmit sem. Az Éjjeliszekrény az egyik hírhedt lelkiterrorista a Bútorkörben. Ő eléri, hogy te érezd magad rosszul, mert neki rosszul kell éreznie magát pont egyedül csakis temiattad. Ne kerülj a szeme elé, meg amúgy is leveszi a kezét, kitagad, minden. Persze végül mindig megbocsát, általában az első szép szó után.

Egészen hasonlóan viselkednek a Főnöki bőrfotelek is, csak nem lehet őket kiengesztelni. Nem bocsátanak meg nyilvánosan a világ minden kincséért sem. Ha rájönnek, hogy nem volt igazuk, akkor sem. Ha ezek után, ennek ellenére ártatlanul bocsánatot kérsz, akkor sem. Nekik időt kell hagyni, elmenni sétálni, a haverokkal lógni néhány órát, esetleg náluk tölteni az éjszakát. Ezalatt még egy Főnöki bőrfotel is lehiggad, és olyan lesz, mint előtte.

A Hokedlik, ha a sarkukra állnak (és ezt általában varázsütésre, és legtöbbször minden ok nélkül teszik), iszonyat flegmák tudnak lenni, amivel bárkit kihoznak a sodrukból. Ezzel amúgy csak maguk alatt vágják a fát, hiszen a legtöbb jegy szülötte csípőből ledominálja őket. Hajlamosak egyébként a törés-zúzásra is, viszont ennek anyagi következményeivel is számolniuk kell.

A Kanapék inkább sértődős de gyorsan csillapodó karakterek. Hirtelen felindulásból bárkivel kapcsolatban kilátásba helyezik mindennemű kapcsolat teljes és végleges megszakítását, hisztit rendeznek és mindenkit kiosztanak annak rendje és módja szerint, de végül úgyis megbékélnek. Társas lények ők, nem tudnak kibújni a bőrükből. Nagyon nagy dolog kell ahhoz, hogy végérvényesen megharagítsuk őket.

A Bárszékek lyukat beszélnek az ember hasába, és mindent meg tudnak magyarázni. Náluk az Ez nem az, aminek látszik mondatnak is hosszas folytatása lehet. Valahol szexi tud lenni, ahogy próbálkoznak, ezért legtöbbször a környezetük őket támogatja, bármit követtek is el. Manipulatív disznók, na, de meg kell hagyni, nagyon jól csinálják. És persze nem kenyerük az öncélú konfliktusgenerálás, inkább belecsöppennek, és szeretik megúszni.

A Szobainasok, mivel ők a végletek emberei, vagy végtelenül higgadtak, vagy igazi hisztérikák tudnak lenni, de mind a kettőt túlzásba viszik, amivel akárkit megőrjítenek. Nem áll tőlük távol a tettlegesség sem, de annak kilátásba helyezése több mint jellemző rájuk. Ha ez bekövetkezik, jobb, ha komolyan vesszük a fenyegetést és nem húzunk ujjat velük. Már amennyiben kedves az életünk.

A Dohányzóasztalok az utolsó pillanatig megőrzik hidegvérüket és nyugalmukat. Jóformán tudomást sem vesznek a körülöttük dúló háborúskodásnak, aminek amúgy legtöbbször ők maguk is aktív részesei. Megvárják, míg mindenki egymás torkának esik, kifárad, szörnyű vérveszteséget szenved, ilyenkor pedig feláll és rendet tesz a maga módján, vagyis általában segít az erősnek és legyőzi a gyengét. Nem túl igazságos de annál életrevalóbb.