Bútorok és öltözékek: Tartalmas jegyek

Múlt héten kielemeztük az Aktus jegyek öltözködési sajátosságait. Ezen a héten, ha már két Tolóajtós szekrény jegyű nap is, van, következzenek a Tartalmas jegyek képviselői.

A Bútorhoroszkóp ismerői tudják jól, hogy a Tartalmas jegyek képviselői azok, akik nem szeretnek kiadni dolgokat, legyen szó tárgyakról, információról vagy pénzről. A Tolóajtós szekrény jegyűek ruhatárát is leginkább ez a „kiadni nem szeretnek, de begyűjteni, megőrizni annál inkább” mentalitás jellemzi. Ezen jegy képviselői azok, akik talán a leginkább közömbösek a divattal, mint olyannal szemben és ruhatáruk inkább tűnik időtlennek, rosszabb esetben viszont porosan ódivatúnak.

Viszont azt, hogy ne lenne egyedi a Tolóajtós szekrény, nem mondhatnánk. Ők az időtállóságot keresik és tisztelik a hagyományt, így az ő esetükben ritkán fordul elő az a kellemetlen pillanat, amikor valaki hasonló öltözetben jön velük szembe az utcán. Igazi ruhásszekrény nincs meg molyűző nélkül, és a Tolóajtósokat is körüllengi valamiféle régimódi levendulaillat. Kimondottan szeretik mások, illetve a felmenőik ruháit őrizni és viselni, ami azonban néha nagyon szerencsésen is elsülhet, hiszen szokatlan kombinációkat találnak ki, és manapság a „vintage” típusú öltözködés is reneszánszát éli.

Bár nem a húság mozgatja őket, néha a szeszélyük folytán még a kényelemről is lemondanak egy-egy összeállítás kedvéért, így nem átallanak fűzőt felvenni vagy kényes csipkés darabokat, de nem is annyira romantikus célzattal, mint a Franciaágyak, hanem mert érdekesnek találják. Kétségtelen, hogy ezt a fajta avantgárd hagyományőrzést, amit képviselnek, mások megosztónak találják. Múlt héten írtunk az Aktus jegyekről, akik közül a Franciaágyaknak rokonszenves a Tolóajtósok stílusa, de egy folyton feltűnésre vágyó Rekamié, illetve egy, néha igencsak puritán Zsúrkocsi fejre állhat a Tolóajtósok egy-egy szerelése láttán.

A Tolóajtós szekrényekben azonban megvan az a fajta tudatosság, amivel vállalják egyéni stílusukat a változó korok ítéleteivel szemben is. Anyagokban szeretik a nehéz szövésű textileket, a bársonyt nagyon, a nők a virágmintát és a barokkos díszítést, a férfiak meg a hagyományosabb viseleteket, urambocsá még a régi díszmagyar öltözet által is megihletve. Ha vásárolnak, a ruha tartóssága nagyon fontos számukra és ha tehetik, akkor varratnak maguknak ruhát a konfekció vásárlása helyett. Ezekre a darabokra aztán még jobban vigyáznak.

Lábbelik: nem szeretik a tépőzáras, bebújós fazonokat, ők mindig gondosan bekötik a cipőfűzőjüket. Szeretik a bokacipőket és csizmákat is, de mindig vastag, széles sarokkal, hogy még véletlenül se billenjenek ki az egyensúlyukból.

Ékszerek: nehéz, veretes, klasszikus fazonú ékszereket hordanak. A férfiaknál feltűnő lehet a pecsétgyűrű, de a nők is szeretik a nagy gyűrűket és nyakláncokat, amikben „sok az anyag”.

Színek: sötét színek, a nőknél bordó, sötétlila. A sárgát, élénkzöldet nem igazán szeretik.

Táska: férfiaknál aktatáska, a nőknél is hasonló, téglalap alakú táska, amiben iratok, könyvek is elférnek.

Ha az Éjjeliszekrény öltözködésére gondolunk, ez a kép ugrik be elsőre: Párizsi nő, kis kalappal vagy svájcisapkával a fején, szoknyában, és péksütivel a kezében. De a Tiffany&Co. Kirakata előtt reggelizgető kis feketés karakter, akit Audrey Hepburn alakít az Álom luxuskivitelben című filmben, az is tipikus Éjjeliszekrény-szerű jelenség, hiszen luxus dolgokat nézegetve eszeget úgy, hogy közben alig költ valamit. De azért megpróbál igényesen kinézni, legyen akármilyen szegény is.

Ilyen az Éjjeliszekrény. Igényes, de egyszerű és nem szereti az arcba mászó közönségességet, az öncélú magamutogatást. Nem is azért, mint a Zsúrkocsi, aki titkon azért szeretne díva lenni néha, csak nagyon szégyenlős, hanem mert az Éjjeliknek eszükbe se jut a rivaldafény felé kacsintgatni, ők egyszerűen csak igényesek: legyen szó férfiról, vagy nőről. Ámbár, mivel az Éjjeliszekrény takarékos jegy, ezért elég sok mindent megtesz azért, hogy ez az igényesség minél kevesebbe kerüljön, így nem is mindig gondolnánk némelyikükről, hogy ruhatáruk jó része turkálókból való. A márkákat sem különösebben szeretik, azonban a minőséget elismerik.

Az Éjjeliszekrény jól érzi magát az előírt hivatali öltözékekben is, nem szegi meg a szabályait, sőt, örül hogy reggelente elég az alapdarabokat magukra kapni és nem hosszú időt tölteni a tükör előtt hogy tökkéletes és különleges toalettben ugorjon le akár a sarki boltba is, mint a Rekamié. De egy Éjjeliszekrény ritkán is hanyagolja el magát, még otthon sem visel még takarítás közben sem foltos, szakadt ruhákat.

Kiegyensúlyozottság és finom stílusérzék jellemzi az Éjjeliszekrényt, akik pontosan tudják azt is, hogy egyszerre csak egyvalamit érdemes hangsúlyozni, vagy a felső vagy az alsó a szűkebb, díszesebb. Az Éjjeliszekrények számára a ruha nem több konvenciónál, aminek meg szeretnének felelni és ha kell, hát tanulják is ennek mikéntjét és olvasnak divatlapokat vagy stylist tanácsát kérik, amivel viszont félő, hogy pont az öltözködésük egyéni jellegét veszítik el.

Lábbelik: nem igazán fordítanak rá nagy gondot, meg próbálnak felelni az elvárásoknak, így a nők magas sarkút viselnek, de nem szeretik a szélsőséges fazonokat, a férfiak egyszerű félcipőt hordanak

Ékszerek: szeretik az egyszerűbb bizsukat és ügyesen variálják őket, de az Éjjeliszekrények azok, akik jól érthetnek a nemesfémekhez is: kimondottan az aranyat kedvelik, a köveket annyira nem is, hanem a míves ötvösmunkát becsülik.

Színek: natúr színek: barna, zöld árnyalatai természetesen a fekete mellett.

Táska: kicsi, praktikus, egyszerű amit több féle öltözethez is tudnak hordani.

A Fogas nem igazán szeret öltözködni, ha tehetné, akkor meztelenül, de legalábbis mezítláb járna. Ők a természetközeli, légies öltözködés hívei, amit szabadon átjárhat a szellő. Nem szeretik a nehéz anyagokat, irtóznak az olyasmiktől, mint a szövetkabát, ez azonban megbosszulhatja magát a hideg hónapokban, amikor nagyobb az esélye, hogy megfáznak, mivel sokszor teljesen megfeledkeznek az időjárás változásairól.

A Fogasok szeretik a népies mintákat, a régi kékfestő mintás ruhákat például, de alapjáraton mindent, ami mintás és élénk színű. Azonban ha nem figyelnek, akkor a mosásban bajok lehetnek, hiszen a szivárvány színeit összemosni nem túl szerencsés, a Fogasok pedig néha megfeledkeznek az ilyen gyakorlatibb tudnivalókról. De ők azok, akik viszont ritkán vasalnak, mert gyűlölik a simára nyalt öltözeteket és vagy olyan ruhákat választanak, amik nem gyűrődnek, vagy pedig vállalják, mintegy a kirakatba teszik a ruha textúráját.

Anyagokban főleg pamutot viselnek, de a lenvásznat is nekik találták ki. Ha alkalmi öltözéket kell felvenniük (ami nehéz a Fogasoknak, akik alapjáraton gyűlölik a formalitásokat) akkor a selymet részesítik előnyben és a hasonlóan sima, lágyan susogó textileket. Nem szeretik a merev varrásokat, egy válltöméssel ki lehet őket kergetni a világból. Számukra az a természetes, ha a ruha követi a testük alakját, amit még az esetleges túlsúly esetén is elfogadnak olyannak, amilyen és felvállalják.

A Fogasok azok, akik tényleg utálnak a ruhával trükközni, manipulálni, figyelmet terelni, sőt, bárminemű hatást kiváltani. Ők csak azért viselik őket, mert „kell”. Egy Fogas nem akar „szexi” lenni, számukra a nemiséghez való hozzáállás is valamiféle ősi naivitást tükröz, ami mentes a modern társadalom rafinériáitól, játékaitól, ami sajnos könnyen azt eredményezheti, hogy kihasználják a jóindulatukat.

Cipő: teljesen lapos, egyszerű fazonok, nyáron saru vagy papucs, csizmát télen se szívesen hordanak.

Ékszerek: a Fogas nem szeretik a fémeket (a ruhákon sem szívesen tűri a zippzárakat, kapcsokat) ezért természetes anyagú ékszereket hord fából, korallból és hasonló anyagokból.

Színek: világos, élénk színek: algazöld, vízzöld, élénk rózsaszín, azúrkék. A feketét gyűlöli, de a sötét színeket sem szívesen viseli.

Táska: szövött „tatyó”, amibe sok mindent bele lehet hajítani, de ha üres, rá is lehet ülni vagy fejpárnának használni, ha ledőlnek a fűbe.