A bútorjegyek és a testrészek kapcsolata

Közeledik az ősz, amikor már nem vetkőzni, hanem öltözni kell, úgyhogy hamarosan el is kezdjük új sorozatunkat, melyben az egyes bútorjegyek képviselőire szabott öltözködési tanácsokkal szolgálunk majd.

De ezen a hétvégén még strandidő várható, és a plázson az ember önkéntelenül is a többi ember fedetlen testrészeit nézegeti. Na de nem mindegy, hogy melyiket, hiszen minden bútorjegynek más és más testrész a hangsúlyos és a fejlett. Egy szép hattyúnyak tulajdonosa könnyen lehet Fogas, és fordítva is: egy Bárszéknek a szája és az álla jól formált, érzéki. Lássuk hát, kin mit érdemes figyelni.

A Szagelszívók erőssége a felsőtestük, de azon belül is leginkább a tüdő, légcsövek és a rekeszizom. Számukra létfontosságú a jó levegő. Igaz, más jegyeknek is, de Szagik azok, akik másoknak is jobbá tehetik a levegőjét. Ezért néha a saját légzőrendszerük látják kárát: a Szagelszívókra mind az aktív mind a passzív dohányzás károsabban hat, mint más jegyek képviselőire.

A Járókáknak a felelősség viselése, valamint a “tartják a hátukat” hozzáállás miatt a hátuk és a derekuk a hangsúlyos, ugyanakkor ha nem figyelnek, a sebezhetőbb is. A Járókák derék, derekasan dolgozó emberek többnyire, ugyanakkor a túlzott terhelés krónikus fájdalom formájában üthet vissza. A derékmelegítők, gyógyhatású fűzők a Járókáknak különösen jó szolgálatot tehetnek.

A Pelenkázóasztalok hajlamosak abba is beleütni az orrukat, amibe nem kéne, így nem véletlen, hogy ehhez a jegyhez tartoznak arcunk porcos részei, így a szaglószerv, a fülek, de a mimikai izmok is, hiszen a Pelenkázók mondanivalójukat mindig élénk gesztusokkal kísérik, és olykor csak a saját szórakoztatásuk végett is fintorognak. De épp emiatt hajlamosak lehetnek a korai ráncosodásra, és fontos, hogy a szemöldöküket is rendszeresen szedjék, ápolják, különben elburjánzik.

A Kanapé jegyű emberek szeretik a kényelmet, szeretik ülve végezni a dolgukat és ha van autójuk, szinte nyúlfarknyi távolságokra is azt használják gyaloglás helyett. A Kanapék ugyanakkor a zsíros “pufferzónájuk” miatt ritkábban szenvednek csonttöréseket, mintha ők más jegy képviselőinél szerencsésebben úsznák meg a baleseteket. A túlzott kényelem azonban a bőr petyhüdtségéhez vezethet, hajlamosak lehetnek a narancsbőrre.

A Főnöki bőrfoteleknek többnyire fejlett, erős karjuk van és nagy, széles tenyerük. A Fönökik, ha nők is, akkor is szeretnek pózolni, a bipcepszük méretét demonstrálandó. A karjuk számukra az erejük jelképe, a tenyér pedig nos…a pofonoké, amit szeretnének kiosztani azoknak, akik ellentmondanak nekik. Sajnos a túlzott erőlködés és felpörgetett tempó miatt az átlagosánál gyakrabban érhetik őket izomsérülések, húzódások és gyakoribb náluk az izomláz is.

Ha a Főnökik a karok, akkor a jobb kezük, a mindig segítőkész Hokedli legfontosabb testrésze a kézfej: a csuklók és az ujjak, de a hangsúly náluk nem az erőn van, hanem a finom mozgásokon. A Hokedliknek jó a kézügyessége és sokszor igen szép a kézírásuk, az ujjaik pedig hosszúak. Sajnos a túlzott terhelés és rengeteg mozgás miatt a Hokedlik az ízületi bántalmakra lehetnek hajlamosak, igaz ez a lábuk ízületeire is, hiszen folyton mozgásban vannak.

A Franciaágyak kimondottan a felkarjukat szeretik használni, hiszen ők mindig készek egy ölelésre. A testhajlataik is fontosak számukra, főleg a lábak közötti, már csak a reprodukció miatt is. A Franciaágyakban mindig van valami kerekség, lágyság, és ha izmosak is, a hónaljuknál mindig ott van egy kis húsos pukli. Sajnos a hajlatokban jobban bepállik a testpára, így a Franciaágyak gyenge pontja a bőr szellőztetése, az izzadás gátlása és az intim higiénia, ugyanis hajlamosabbak a gombás fertőzésekre.

A Rekamiék számára az egyik legfontosabb dolog az életben a harmónia: igaz ez a testükre is. Számukra nincsenek különösen és kevésbé fontos testrészük, számukra az egész földi porhüvelyük egy művészeti alkotás, kidolgozott részletekkel, ezért ők szeretik az olyan mozgásformákat, amik az egész testet átmozgatják, nem kell külön-külön foglalkozniuk mondjuk a végtagjaikkal. Betegségek tekintetében, már csak a könnyen fellángoló természetük miatt is, a gyulladásos folyamatokra lehetnek hajlamosak, és gyakrabban lehetnek lázasak is, mint más bútorjegyek képviselői.

A Zsúrkocsik folyton mennek valamerre, és mivel a vezetéshez sokszor túl szétszórtak vagy félénkek, ezért többnyire gyalog, két keréken van tömegközlekedéssel jutnak el céljukhoz. Ezért a Zsúrkocsi jegyűeknek sokszor kidolgozott, izmos vádlijuk van: férfinak és nőnek egyaránt. A túl sok menés azonban pont a lábfejen bosszulhatja meg magát, az ő lábukon ugyanis gyakoribbak a bőrkeményedések, tyúkszemek, amiktől nem szívesen szabadulnak meg, hiszen nem bírják kivárni a gyógyulást.

A Szobainasok sokszor azok, akik szeretik erejüket fitogtatni, és maximális mellbedobással dolgozni akkor is, ha ennél kevesebb is elég lenne. A Szobainas férfi sokszor a mellkasát döngetve kurjongatja, hogy “ki ha én nem”, úgyhogy ennek a mellkasuk többnyire széles, bordaívük széles, csontjaik vastagok, a Szobainas nőknek is sokszor nagyobb körméretű melltartó kell, ha nem épp nagyobb kosár. Sajnos a vérkeringésük, a szenvedélyektől túlterhelt szívük a gyenge pontjuk, és hajlamosak lehetnek a magas vérnyomásra is.

A Bárszékek számára a szájuk a legfontosabb, hiszen ők sokszor csak ezen keresztül állnak kapcsolatban a világgal, hiszen folyton az ízek után kajtatnak vagy beszélnek. Állkapcsuk is széles, az azt körülvevő izmos lassabban fáradnak, és a Bárszékek gyakran rágógumiznak, hogy azzal is mozgásban tartsák legfontosabb testrészüket. Sajnos a túl sok evés, ivás és a beszédtől kiszáradó száj nem tesz jót a száj ph-jának és hajlamosak lehetnek a fogszuvasodásra, illetve a szájnyálkahártya bántalmaira.

A Dohányzóasztalok is szeretik a kényelmet, mint a Kanapék, de a Dohik inkább a hasukra figyelnek. Ha fel szökik rájuk pár kiló, az nem is annyira a mozgásszegény életmód miatt lehet, mint a Kanapénál, hanem a túlzásba vitt asztali élvezetektől, hiszen ők is csak Élvetegek. Hasfaluk erős, kemény, izmos hogy védje a kényes emésztőszerveket, de ők azok, akik a hasi elhízásra (illetve a sörhas növesztésére) hajlamosak lehetnek, ami mint tudjuk, nem túl egészséges.

Az Éjjeliszekrények számára nem is a test, a mozgás a fontos és nem is az élvezetek, hanem az őrködés, a résen levés. Ők azok, akik olyasmit is meglátnak a sötétben, amit mások nem, így elég jó szemük lehet a dolgokhoz. Mivel nem annyira a testtartásukkal, mozdulataikkal árulják el ki nem mondott érzéseiket, ezért mindig érdemes csak a szemüket figyelni, mert abból lehet a legtöbbet kiolvasni. Sajnos a túl sok szemlélődés, a részletek figyelése túlterhelheti eme becses szervüket, így hajlamosak lehetnek a látászavarokra és az allergia is sokszor a szemüket vörösíti ki először.

A Tolóajtós szekrények, mint írtuk a jellemzésben, sokszor felsőtestre híznak és a folyton más irányba mozgó végtagok számukra annyira nem fontosak, mint a törzs, a test központi része. Sokszor a Tolóajtósok széles vállúak, vagy ha nem, akkor előszeretettel viselnek válltömést. Talán az sem véletlen, hogy a hierarchiát tisztelő Tolóajtósok legfontosabb testrészén szokták jelezni a katonai rangokat az egyenruhán, gondoljunk a váll-lapokra, a csillagokra és a többire. Sajnos sokszor túl nagy terhet cipelnek a vállukon, így a csontozatuk ha erős is, korábban elhasználódhat: hajlamosak lehetnek a porckopásra, csontritkulása, törésekre.

A Fogasok csendesebb, szemlélődő típusú emberek, akiknek a hangjai sokszor finom, képzett. Ritkán szólalnak meg, de akkor kellemes őket hallgatni; fő testrészük a nyak, a gége, a hangszálak. Sokszor hosszú a nyakuk is, ami kíváncsian nyújtogatnak, fordítgatnak ide-oda, hogy minél több információt gyűjthessenek be. Sajnos a túlzott kíváncsiság óvatlansághoz vezethet, és a Fogasok hajlamosabbak lehetnek más bútorjegyek képviselőinél a felső légúti megbetegedésekre, a torokfájásra, rekedtségre, mandulagyulladásra.

A Kutyaólak igazi természetét nem mindig könnyű kiismerni előre, hiszen könnyen magukra veszik mások tulajdonságait, a túlzott megfelelési kényszer által hajtva. A Kutyaólak jellemzően azok az emberek, akik különös, vagy épp csak elburjánzó hajviseletük és arcszőrzetük mögé bújnak, mintegy védőfalat növesztve a bőrükre. A Kutyaólak a túlzott lelkesedésben megfeledkezhetnek arról, hogy manapság a szőrtelenség a divat (vagy tudják, csak makacsul ellenállnak), és elhanyagolják a legfontosabb testrészek borotválását. Sajnos a szőr is csak a bőrből ered, és a Kutyaólak hajlamosak lehetnek bőrbetegségekre: pattanásos bőrre, ekcémára, korpásodásra.