Belemászni a Járókába

„Ha egy úri lócsiszárral
Találkoztam, s bevert sárral:
Nem pöröltem -
Félreálltam, letöröltem.

Hiszen az útfélen itt-ott
Egy kis virág nekem nyitott:
Azt leszedve,
Megvolt szívem minden kedve”

(Arany János: Epilógus)

Azt hiszem, a Bútorhoroszkópot talán azért lehet szeretni, mert tele van találó és jellegzetes karakterekkel, akiket első blikkre felismerni. És a Járókában meg épp az az érdekes, hogy látszólag nem érdekes, nem jellegzetes. A Járóka úgy ahogy van, normális, túlontúl is. A legeslegnormálisabb, aki talán már épp ettől a megingathatatlan középszerűségtől lesz megosztó személyiség, akit vagy utálni vagy szeretni lehet. Hiszen elvileg a Járókát azért használjuk, hogy megóvja azt, akit vagy amit beleteszünk. Ugyanakkor ez a megóvás korlátozó is, hiszen rácsokat emel a védendő tárgy köré.

A Járóka kulcsfontosságú értéke ugyanis a biztonság, az a biztonság, ami sokszor jó, de sokszor meg épp a haladás és a kreativitás gátja. Ezt vegyük figyelembe, ha egy járókával van dolgunk. A Járóka gyűlöli a bizonytalanságot, de nem úgy, ahogy a Zsúrkocsi teszi, hogy óvatos, mindig készül B tervvel, de ha dolga van, akkor azért ha kell, elébe megy az eseményeknek. És nem is úgy óvja magát, mint a Hokedli, aki meg bebújik az asztal alá. A Járóka nem bújik sehova, nem ír biztonsági terveket; nem tartogat mentőeszközöket, mint az Éjjeliszekrény a fiókjában, nem készül arra, hogy kidumálja magát mint a Bárszék, nem csap oda, ellenszegülvén a sorsnak mint a Szobainas, és nem is személyes sármjában bízik, mint a Rekamié.

Hogy a Járóka a számára létfontosságú biztonságérzést megkapja, inkább nem csinál semmit. De azt nagyon határozottan, a maga passzív-agresszív módján. Épp csak annyit tesz és akkor, amikor azt megfelelőnek találja. Beosztja, ami van, nem lépi át a vonalat, akármilyen szűk is az, mely körülveszi. Neki egy egyszerű, krétával vagy ceruzával rajzolt vonal is éppoly határ, mint egy páncélszekrény fala. A Járóka igazi keményvonalas. És míg más jegyeknél a cselekvések okozhatnak ellenérzéseket, addig a Járókánál a nem-cselekvés lehet dühítő, kiváltképp egy aktus vagy egy élveteg jegyű számára. Ráadásul a Járóka csökönyösen, kevés szóval de keményen, rendíthetetlenül védi a maga igazát.

Persze azért a Járóka is megszenvedi ezt legbelül. És az irigységre is hajlamos, mint a Tolóajtós, hogy bezzeg másoknak mennyivel színesebb, tarkább az élete. De míg a Tolóajtóst a saját, olyan Don Quijote-i módon anakronisztikus elvei kötik, addig a járókát a kötelességei. A valós, vagy épp a vélt kötelmei. A Járóka tipikusan az a jegy, aki ha hívő, akkor csutkára betartja az összes vallási előírást, legyenek azok akármekkora a baromságok is. Nem azért, mert annyira elhiszi, mint a fogas esetében, aki potenciális vallási terrorista, hanem mert elő van írva és kész.

A Járókák eme alázatos, kötelességtudó, ugyanakkor kicsinyes magatartása azt eredményezi, hogy más, lendületesebb, egoistább vagy hebehurgyább jegyek képviselői átnéznek felettük, ha épp ki nem nevetik őket. Pedig ezt nem szabad velük megtenni. Ha a Járókák szigorú, csendes kötelességtudása nem lenne, akkor a többi bútorjegy világa sem lenne biztonságos, nyugodt. A Járókák azok, akik csendben működtetik a világot, és akik nem hisztiznek elismerésért, meg toporzékolnak, hogy megkapják a rivaldafényt. Talán ők nem is tudják, hogy milyen hasznos elemei a világnak. Mert igen, kellenek nagy kreatív ragyogó egyéniségek is a világba, de kellenek olyanok is, akik ezeket az embereket elismerik, de nem szállnak ringbe a figyelemért. Egy Járóka tipikusan az az ember, aki nyugodt hátteret tud nyújtani a tehetséges, de labilis lelkivilágú gyerekének vagy házastársának. A Járóka jegyűek messze a legjobb pedagógusok, nevelők. A maga visszafogott módján ajnározza pártfogoltjait, de nála az elismerés inkább abban nyilvánul meg, hogy akkor is lehet rájuk számítani, amikor senki másra nem. És ez bizony egy nagyon komoly érték, főleg manapság, amikor senkiben nem lehet megbízni. Mert a Járókában, abban viszont meg lehet.

Ez persze maga után vonja azt is, hogy a járókát potenciális baleknak nézzék, csakhogy a Hokedli, sokkal balekabb a Járókánál. A Járókának ugyanis megvannak a maga személyiségét védő kemény falai, van gerincük is. Azért ne higgyük, hogy majd két vállra fektethetjük őket. A Járóka strapabíró, ha egy rábízott, dührohamtól tomboló gyereket korában tud tartani, akkor nekünk se lesz vele könnyű dolgunk. A Járóka nem hagyja magát. De azért a haragot se tartja olyan sokáig, mert tudja jól, hogy másoknak szükségük van rá. És bízik abban, hogy a tékozló fiúk majd visszatérnek kebelébe.

A Járókát ez a fajta csendes hit és magabiztosság teszi erőssé. Hogyha akármennyire nem is rí le róla, de pontosan tudja a helyét a világban, ami azért jó, mert bizony jó pár jegy van, amelyiknek messze nem ilyen szilárd az önismerete és az identitása. Lásd mondjuk a Zsúrkocsit, aki folyton csak menekül egyik dologtól a másikig, vagy a Bárszék, akinek mindegy hogy ki és mi és hol, csak pofázni és piálni tudjon. Vagy a Szobainas, akit meg a szenvedélyei vezérlik, űzik, hajszolják. A Járókát azonban, ha felállítják valahol, akkor ott is marad. Hű marad a szülőföldjéhez, nem szeret költözni és nem szereti az új bútorokat sem, inkább omoljon fejére a ház, de ő meg akarja tartani abban az eredeti állapotában, ahogy őreá azt bízták.

Mondhatnánk azt is, hogy a Járóka jegyű ember olyan, mint a lekvár. Évekig elüldögél a kamra polcán, és amikor elővesszük, akkor is őrzi a gyümölcsök eredeti zamatát. Egyébként elég házias jegyről van szó, akkor is, ha férfi.

Egyszóval jó, ha van egy Járóka az ember környezetében, aki a maga csendes, visszafogott és korrekt módján, de megnyugtat pusztán azzal, hogy ott van, és látjuk, hogy ő milyen nyugodt, mikor mindenki más a pániktól visong.

Érdekes azonban, hogy ezt a stabilitást a különböző kiegészítő jegyek mennyiben erősíthetik, vagy épp ellenkezőleg, zökkenthetik ki.

A Járóka-Csőgörény az a típus, aki még azon sem hökken meg, amikor a legválogatottabb ocsmányságokat vágják hozzá, akkor sem jön ki a sodrából épp azért, mert a lelke mélyén maga is egy kicsit piszkosabb és provokatívabb alkat. A Járókára jellemző passzív agresszivitás nála időnként átcsap aktív agresszivitásba is, de ez nem baj, sőt, így legalább megismerjük egy színesebb oldalát.

A Járóka-Vastüdő azonban passzív, nagyon passzív és nagyon monoton, nagyon felerősíti a Járóka hagyományos korlátoltságát az egyhangúságával. Ő a soha meg nem álló motor, a bonyolult és színes gépezet legbelsőbb, legelpusztíthatatlanabb eleme. Őrájuk is szükség van, de sajnos el kell fogadnunk, hogy ő keveset beszél. Ugyanakkor órákon át képes bennünket hallgatni anélkül, hogy megunná.

A Járóka-Körfűrész különleges szerzet, ugyanis a szabályszegőket néha hallatlan rafinériával képes megbüntetni. Ha kedves az életünk, ne nézzük hülyének és próbáljuk meg betartani a hozzá tartozó használati utasítást, különben kellemetlen, nem várt meglepetések érhetnek bennünket és aztán rinyálhatunk, hogy de hisz őbelőle ezt nem néztük volna ki.

A Járóka-Szemétledobó nagyon elfogadó és anyáskodó. A Bútorhoroszkóp legjobb lelki szemetesládái ők. Tűrőképességük és állhatatosságuk valami egészen elképesztő, de azért őrájuk is kell, hogy valaki vigyázzon, mert nagyon könnyen kihasználhatják őket. Ritka, de különleges szerzetek ők.

A Járóka-Rotációs kapa jegyű embertársainkat kemény fából faragták és ha bepörög, akkor be kell húzni fület-farkat. Nem olyan meglepetésszerűen jön elő belőle a vadállat, de ha kell, akkor joggal fejezi ki a heves ellenérzéseit. Ő a Rend védelmének bajnoka, csak akkor pörög be ha tisztátalan szándékokkal és gonoszsággal találkozik, de akkor viszont elszabadul a pokol és kíméletlenül rendet csinál.

A Járóka-Kenyérpirító könnyedebb és színesebb egyéniség annál, mint amilyenek a járókák prototipikusan lenni szoktak. Egészen jó a beszélőkéjük, de azért bárszéki szócséplést szerencsére nem kell tőlük várni. Ugyanakkor témáik nem mindig színesek, sokszor csak a hírlapi igazságokat visszhangozzák. Mindazonáltal egy kellemes, bajt nemigen okozó egyéniségek, igazából nehéz beléjük kötni.

A Járóka-Kombájn jegyű emberek bizony nem épp a finomságukról híresek. Nagyon makacsak és könnyen ítélnek elsőre, mindenkit kirekesztenek és elítélnek, akik nem mutatnak nekik tetsző hajlandóságokat. Lassan de erőteljesen gázol át a rendbontókon, majd diadalittasan visszavonul a vackába. Az öncélú lázadókat, provokatőröket meg aztán tényleg lezúzza egy mozdulattal, majd henceg, hogy milyen erős és hogy vele nem lehet ám cseszekedni.

A Járóka-Mosógép talán a legkorrektebb párosítás a Bútorhoroszkópban. Fő célja a kompromisszumok megkötése, az ellentétek elsimítása, az erkölcsi rend helyreállítása. Gyűlöli az erőszakot és mindent megpróbál azzal megoldani, hogy lehiggasztja a vitázó feleket. Sajnos akkor sem képes határozott lépésekre, amikor már az ő torkuk körül szorul a hurok, ezért jó, ha valaki őhelyette is meghozza a kemény döntéseket és viseli a felelősség terhét.

A Járóka-Fejőgép jegyű ember meglepően kényeskedő és válogatós. Pontosan tisztában van értékeivel és nem nyújtja értékes szolgáltatásait ám akárkinek. Jó alkudozó, nehéz megtörni, kötélidegekkel viseli a legkeményebb üzleti tárgyalásokat is és addig bizony fel nem adja, amíg a neki tetsző megoldást ki nem csikarta. Ritkán jön el náluk ez a pillanat, amikor a tettek mezejére lépnek, de ha rácuppannak valamire, ami őket érint, akkor jaj mindenki másnak.

A Járóka korrekt jegy, de azért nem mindenki képes elfogadni ezt a monoton, folytonos korrektséget, egyensúlyt és igazságosságot.

Lássuk, hogy a Járókák korlátait a többi bútorjegy hogy képes tolerálni.

Egy másik Járóka például nehezen. A Járókának mindig kell valaki, akinek szüksége lehet rá. De két Járóka csak várja egymástól, hogy a másik elgyengüljön és lehessen oltalmazni. Viszonyuk sorsa tehetetlenség és unalom.

A Pelenkázóasztallal viszont egymásnak vannak teremtve. Mindkét jegy szagos, így egyiküket sem zavarja a másik esetleges nemkívánatos illata. A Pelenkázóasztal hajlamos figyelmen kívül hagyni a realitásokat, a Járóka azonban képes őket a megfelelő irányba terelni és a Pelenkázóasztalok színes játékossága imponál is a lomhább járókáknak. Ugyanakkor a Járókának vigyáznia kell, hogy egy minimális szabadságot azért megadjon a Pelenkázóasztalnak, különben az, ösztönei által vezérelve kimászik a kapcsolatból és továbbáll.

Furcsa mód egy másik szagos jeggyel, a Szagelszívóval nem harmonikus a Járókák kapcsolata, ugyanis a Szagelszívó túlságosan drámai, és ez néha már igencsak az agyára megy a kiegyensúlyozottságot kedvelő járókáknak, ráadásul a Járóka szótlan odaadása és ösztönös talpraesettségének megnyilvánulásai sajnos nem hitetik el a Szagelszívóval, hogy épp az ő hőstetteik mentik meg a világot a rá leselkedő legnagyobb vészektől.

A Kutyaól időnként fel-feltámadó csavargási hajlamait nagyon nem nézi jó szemmel a Járóka, bár a dühkitöréseit még meg-megbocsátja. Viszonyuk amolyan közömbös, tudnak együtt működni, de nincs közöttük túl nagy feszültség, pozitív sem.

A Járóka és a Kanapé viszonya kellemes egymás mellett élés, bár ha időnként őszinteségi rohamot kap a kanapé és megnyílik, a Járóka sokszor meghökken, hogy miket rejt társának belseje. És sajnos amikor a Kanapéra hirtelen rájönnek a nemi késztetések mert elmúlik 11 óra és bekapcsolnak a tévében a pornóadók, akkor a Járóka zavarában erkölcsi prédikációba kezd, ami hosszú távon elveheti a Kanapé kedvét  az egész járókázástól.

A Főnöki bőrfotel és a Járóka, valljuk be, ki nem állhatja egymást. Egy vakmerő, törtető munkamániás állat és egy lassan döcögő tanítónéni, aki mindig egyensúlyra törekszik, nehezen jön ki. A Járóka nem hangoztatja ugyan hangosan a véleményét, de csendes ellenáll és nem enged, ami a Főnöki bőrfotelt csak még jobban feldühíti, míg az vagy fel nem robban, vagy fel nem dönti a Járókát.

A Járóka és a Hokedli viszonya ideális párosítás, mert a Járóka épp azt a stabilitást adja meg a Hokedlinak, amitől az teljesen mentes, ráadásul sok más bútorjeggyel ellentétben ők nem használják ki a Hokedlik végtelen jóhiszeműségét, ami nagyon jól esik a Hokedlinek akkor is, ha nem vallja be. Egyik jegy sem a szavak hőse, de tudnak bölcsen együtt hallgatni.

A Franciaággyal a viszonya kicsit ellentmondásos. A Franciaágy túlcsorduló érzelmessége és kedvessége bosszanthatja a járókát, aki bízik a szelíd de erélyes magatartás világjobbító erejében. Egy negédes, félbolond szent és egy szigorú paptanár találkozása: mindketten a Jót tekintik szent céljuknak, de mindketten másképp. És olykor ha nem a szándékok, de az eszközök keresztezik egymást: a Járóka nádpálcája ha időnként lesújt, életre szóló fájdalmakat okozhat a Franciaágynak.

A Rekamiénak a Járóka túl semmilyen. A Járóka nem szeret nyíltan ajnározni senkit, és hiába szelíd megbízhatósága és egyenessége, a Rekamié látását olykor annyira elvakítja a rivaldafény, hogy fel se tűnik neki a sarokban gubbasztó Járóka, aki még a malomkerék méretű babérkoszorúról is elfeledkezett. A Járókának több feltűnési viszketegség kell, hogy megismertesse értékeit a Rekamiéval.

A Zsúrkocsi azért nem tud teljesen harmonizálni a járókával, mert a Zsúrkocsi a maga nyughatatlanságával és pánikszerű reakcióval sokszor esik túlzásokba, márpedig a Járóka ezt nem állhatja és mindenáron le akarja fékezni a hatalmas lendülettel és olykor a maga tehetetlenségénél fogva száguldó Zsúrkocsit. A Járóka túl korrekt és túl biztonságkereső, márpedig a Zsúrkocsi, ha teheti, időnként öntudatlanul is kockáztat és ezt senki nem tudja belőle kiverni. És ha a Járóka mégis megpróbálja újra és újra, akkor a Zsúrkocsi fogja magát és tovagurul.

A Szobainas féktelen drámaisága kihívást jelent a Járókának, de veszélyt is, a Szobainas ugyanis képes ördögi lázaiban felforgatni a Járókát mindenestül. Hiába erős és stabil jegy a Járóka, egy Szobainas olykor képes kifogni rajta; ez főként akkor igaz, ha a Járóka épp egy lehangolt állapotú Szobainassal kerül össze, ami működik is, egészen addig, amíg a szobainas újból erőre nem kap. Mert akkor kiugrik a Járókából és örülhetünk, ha szabadulása közben nem töri azt ripityára.

A Dohányzóasztal jó kedélyű és a Bútorhoroszkóp kiegyensúlyozottabb jegyei közé tartozik. Miként a Járóka is. Ez azért jó jel, ráadásul a Dohányzóasztal időként fel-fellángoló kalandvágya sem meg túl messzire, épp csak annyira, hogy felizzítsa a lélek mélyén izzó parazsat. A Járóka barátságos korrektsége imponál neki, ugyanakkor mivel a Dohányzó a színesebb egyéniség, örül annak, hogy a Járókának mindez újszerű és izgalmas.

A Járóka és a Bárszék, valljuk be, ki nem állhatja egymást. Az egyik (sokszor csak látszólag) nagyképű, önelégült, elvontkodó és szószátyár, míg a másik kissé zárkózott, mértékletes és épp csak annyit beszél, amennyit éppen kell, szavait patikamérlegen méri. A Járóka elég okos ahhoz, hogy ne dőljön be a Bárszék talmi csillogásának és lefegyverző szövegének, akit ez hallatlanul bosszant, orrát még magasabbra húzza, csakhogy a Járókát nehéz elmozdítani a súlypontjáról. A Bárszékkel ellentétben. Egy Bárszék, ha jól akar járni, inkább ne kössön bele a Járókába, mert abból baj lehet.

Az Éjjeliszekrény és a Járóka párosítása, bár egyik jegy sem sokkal szenvedélyesebb a másiknál, mégis veszélyes lehet. Mindkettő jegy a biztonságot akarja megadni, másoknak, de míg a Járóka sokszor kissé fölényesen, kötelessége túlzottan magabiztos tudatában teszi, addig az Éjjeliszekrény diszkrétebb, ugyanakkor izgalmasabb, hiszen fiókjába nem látni bele egykönnyen. És míg a Járóka a nála éretlenebbekkel bánik ügyesen, addig az éjjeliszekrény nem hördül fel akkor sem, ha megtudja, milyen játékokat játszanak a felnőttek. Voltaképpen egymás riválisa a két jegy: nem egymásra van szükségük.

A Járóka és a Tolóajtós szekrény viszonya tartogathat kellemes meglepetéseket, de ehhez türelem kell, nagy türelem. Szerencsére ebből mindkét jegybe jutott, és a nagyszekrény olykor görbe tükre is hasonló, mint a Járóka kipárnázott, de megingathatatlan korlátai. A Tolóajtós szekrények tudása és hagyománytisztelete lenyűgözi a Járókát, aki készségesen mellé áll, nem bánva azt sem, hogy ő a kisebb. Egyszer-egyszer a Járóka is oltalomra szorulhat, nemcsak mindig neki kell védenie másokat. És a Tolóajtós szekrénynek készségesen segít, hogy az nagy tudását hogyan közvetítse az emberek felé, hiszen ők gyakran túl nyersen fogalmazzák meg gondolataikat, és minden tartalmasságuk ellenére nemtetszést váltanak ki ezzel másokban.

A Fogas és a Járóka sajnos nagyon elbeszél egymás mellett. A Fogas nem ismeri a korlátokat, kapaszkodóra pedig nincs szüksége. Légiessége s elvontsága felkeltheti ugyan a Járóka érdeklődését, csakhogy a Fogas, látszólagos törékenysége ellenére mégsem az, és nevelésre meg végképp nincs szüksége a hite biztos tudatában. A fogas átlát a Járóka felett és nem hagyja, hogy az a föld közelébe rángassa. Két malomban őrölnek.

A Járókákat nagyon is szerethetők, mert lehetetlen őket kihozni a sodrukból, és ha nagyon nem rázzák a pofonfát, akkor ok nélkül soha nem képesek másokat bántani. Sokszor ha lenne okuk, akkor sem. Ráadásul az irigységre sem hajlamosak úgy, mint mondjuk a Tolóajtósok vagy Éjjeliszekrények. Azonban érdemes néha elgondolkodniuk azon, hogy a világ nagyon is sokszínű és a maguk kis világán, kötelességeiken és szokásaikon túl mennyi értékes dolog vár felfedezésre. Időnként a Járókáknak is át kell mászni a saját kerítésükön.